Újdonságok
érdekességek
Leülnek tőle - Komfortvécék Japánban

A japánok kínosan ügyelnek a higiéniára, és rajonganak a technikáért. E két tulajdonság sajátos módon találkozik a high-tech toalettrendszerek kifejlesztésében.

Fűthető ülés, mozgásérzékelős nyitás, szabályozható hőmérsékletű alsó mosás. Ezek a japán technikai megoldások nem valamelyik új autót teszik komfortossá, hanem a mellékhelyiségekben csodálkozhat rájuk a külföldi. Igaz, az ülőkébe szerelt apró bidé a magyarországi kínálatból sem hiányzik, de a toalettek automatizálása és komfortosítása sehol másutt nem terjedt el a Japánban tapasztalható mértékben. A szigetország háztartásainak 68 százalékában van villamosított angol vécé - írja a Washington Post -, és ez már komoly energiatakarékossági kérdéseket vet föl. A langyosított ülőkék és az alsómosó vizet melegítő tartályok immár a háztartások áramfogyasztásának 4 százalékáért felelősek, több energiát emésztenek föl, mint a mosogató- vagy a szárítógépek.

A japánok toaletthasználati szokásairól gyűjt tehát újabban adatokat a japán energiatakarékossági hivatal - a statisztikák meg is tekinthetőek a honlapján -, a gyárakat pedig arra szorítja, hogy más háztartási berendezésekhez hasonlóan a komfortülőkék energiafogyasztását is csökkentsék. Van, aki ezt már meg is tette. A full extrás szaniteráruk havi áramfogyasztását egy évtized alatt majdnem 5 dollárról alig több mint két és fél dollárnak megfelelő összegre csökkentette a legnagyobb gyártó, a Toto cég, amely az 1980-as években vezette be a mindentudó ülőkéket - a mosdás és a toalett összevonásával Washlet márkanéven, ami hamarosan a termék általánosan ismert nevévé vált.

Mint oly sok más műszaki sikerterméket, a felhasználóbarát ülőkét sem a japánok találták fel, csak éppen ők vitték sikerre. Az akkoriban inkább orvosi segédeszköznek számító szerkezeteket az 1970-es években kórházakba és idősek otthonaiba importálták az Egyesült Államokból, de Japánban rájöttek, hogy a testet-lelket melengető lelemény szélesebb érdeklődésre tarthat számot. A langyosított ülőke nem is fölösleges luxus, hiszen a többnyire kontinentális éghajlatú szigetországban sok helyen még manapság sem fűtik a mellékhelyiségeket. Egyébként is, az intelligens klozet a japánok egyszerre két általános vágyát elégíti ki: mindent megtesznek a tisztaságért, és imádják a technikai kütyüket.

Ma már szinte természetes a beépített bidénél a meleg levegős szárítás, de nem ritkaság a mozgásérzékelő sem, amely a vécétető nyitását és csapkodásmentes csukását szabályozza. Emellett a vécék akár zenélnek, világítanak, fertőtlenítenek is. Nem tudni, hol a határ: akad berendezés, amely vizeletmintát is gyűjt, és méri a vércukrot. Mások tárolják a memóriájukban a családtagok szokásait, és csak a használat várható óráiban melegítik elő az ülőkét és a mosdóvizet. Nem utolsósorban a kíváncsi, ám a magánlakásokban a gombok japán feliratát elolvasni nem tudó külföldi vendégek megtréfálását elkerülendő elterjedtek az olyan automata kapcsolók is, amelyek nem engedik fölspriccelni, de legalábbis idejében leállítják a vizet, ha senki sem ül a bidé fölött.

A luxusmodellek átszámítva akár 4 ezer dollárba is belekerülnek, ami egyúttal magyarázat arra is, hogy - a Walkmantől, a PlayStationtől vagy a Corollától eltérően - a Washlet miért terjed oly nehezen Európában és Amerikában, ahol nem szokás ekkora összegeket költeni félreeső helyekre. Igaz, szempont lehet az is, hogy sok országban biztonsági előírások korlátozzák az áram bevezetését a vizes helyiségekbe. A Toto mindentudó ülőkéinek csak 5 százaléka kel el külföldön. Európában is rétegterméknek számít a svájci Geberit cég zuhanyvécé néven, Balena márkával reklámozott terméke. Lehet, hogy kulturális különbségek is szerepet játszanak e sikertelenségben. Ken Gehrt amerikai marketingprofesszor egy nyilatkozata szerint az amerikaiak semmi nyirkosat nem tűrnek az alfelükön, az ottani piacon még a nedvesített toalettpapír is megbukott. Japánban viszont 100 dollárnyi jenért a Toto hordozható Washletet is árul, amelyet otthon előre fel kell tölteni meleg vízzel, és útközben bármikor használható.

Tokióból távozva, a Narita repülőtéren további hasznos berendezésre bukkanhat az utazó. A kisgyerekkel egyedül repülő férfiak és nők kedvéért biztonságos bébiülőke található egyre több vécéfülkében - ezeket, mint a HVG kérdésére a repülőtér műszaki illetékesei közölték, 2006-ban kezdték fölszerelni. Ha elkészülnek a felújítással, akkor mindegyik mellékhelyiség legalább egy kabinjában lesz majd bébiülőke - hogy melyikben, azt az ajtón piktogram jelzi. Féltől két és fél éves korig alkalmas a magas szék, amelybe a szülő biztonságosan bekapcsolhatja a csemetét, majd mindketten békésen ülhetnek, nagyjából egymással szemben. Hasonló ülés van a mosdók mellett is, elvégre a gyereket kézmosás közben sem lehet ölbe venni.

 

BEDŐ IVÁN / TOKIÓ

Forrás: Népszabadság, 2008. augusztus 06. - 24.o.